Új gazdához került a Bricklink

A hét híre: új tulajdonos kezébe került a Bricklink: az előző tuladonos, Daniel Jezek családja átadja a stafétabotot Jung-Ju “Jay” Kim-nek. A teljes bejelentés elolvasható a The Brothers Brick-en.

Aki saját maga is épít, jó eséllyel tudja, mi az a Bricklink. Ellenkező esetben jogos a kérdés, mi az a Bricklink, és miért érdekes?

Nos, a Bricklink egy nemhivatalos piac minden LEGO számára, beleértve készleteket és kockákat is. Bármilyen neten közzétett alkotás jó eséllyel sok-sok a Bricklinken vásárolt kockát tartalmaz.

Csak kettő erre a hétre:

(via The Lego Car Blog)

(via Dieterr89)

Dieterr89 repülői

Viszonylag ritka, hogy egyetlen alkotó műveiből szemezgetek, de azt hiszem, most érdemes kivételt tenni.

Amikor nem is olyan régen elkezdtem repülőket építeni, szerettem volna a lehető legkisebbre menni, de olyan léptékben, amiben még viszonylag sok részletet hozzá tudok adni. Így kötöttem ki az 1:48-nál. Ilyen léptékben készült a MiG-15 és a Bf-109 is, és ebben készülnek a következők is. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ennél kisebbel érdemes próbálkozni.

Márpedig Dieterr89 bizonyítja, hogy lehet. Nemhogy egy-egy gépet, de egész légierőt épített 1:70-ben. Kezdetnek itt egy Messerschmitt 109-es. Szerintem nagyon jól hozza az eredeti gép formáját.

Itt pedig ellenfele a keleti fronton, egy Lavocskin La-5-ös. Ez igazi ritkaság, nem sok szovjet háborús gépet láttam még LEGO-ból. Érdekessége a csillagmotor:

A sivatagi Ju-87 Stuka esetében külön kihívást jelentett a fix, nem behúzható futómű és a hajlított szárny:

"Támadója" pedig egy szintén sivatagi álcázófestéssel repülő Spitfire:

A háború előrehaladtával megjelentek a Mustang-ok is, ledobható póttartályokkal:

Ellenfele pedig az egyik első sugárhajtású vadász, egy Messerschmitt Me-262-es. Szerintem ez még a többinél is jobban sikerült:

A végére pedig két modern gép maradt. Ez egy F-16 Fighting Falcon:

Párja pedig egy Magyarországon is jól ismert MiG-29:

Kiváló repülős gyűjtemény, csak így tovább!

Fejlődik a légierő: Supermarine Spitfire

Szerintem nagyon menő dolog, ha az ember nem csak egy-egy dolgot épít, hanem több olyat, ami egymás mellé állítva is jól mutat. Legyen szó akár depi mozdonyairól, akár ainex Ikarusairól, akár repülőkről. Így aztán amikor a MiG 15-öst átépítettem és elkészültek a Messerschmittek is, tudtam, hogy lesz folytatás.

Mint a múltkori bejegyzésből sejteni lehetett, egy Supermarine Spitfire készült el, azon belül is a Mark V változat, amely az utolsó volt háromágú légcsavarral.

Ez az első gépem, amelyik terepszínű mintát használ. Szerintem a sötétzöld-sötétszürke kombináció igazán jól áll neki. Valamivel többet kellett gondolkozni rajta, mert nem elérhető minden elem minden színben. Úgy döntöttem, megpróbálom matricák helyett a felségjelet is kockákból építeni, szerintem nem sikerült rosszul. Mondjuk egy amerikai vagy szovjet géppel nagyobb bajban lettem volna.

Nem voltam igazán elégedett a meglevő Bf-109-esekkel sem. Ahogy Dieterr89 rámutatott, a szárny nem volt elég hosszú, így felülnézetből egy kicsit vékonynak tűnt, különösen a Spitfire-hez képest. Persze a Spitfire szárnya tényleg nagyobb, de nem ennyivel. Másrészt, a törzs orr-része túlságosan szélesre sikerült. Már az építéskor gondolkoztam rajta, hogyan lehetne megoldani, de csak a Spitfire építésekor jött meg az ihlet.

Így aztán a Bf-109-esek is átépítésre kerültek. Komolyabb beavatkozásra került sor, lényegében a farokrész, a propeller és a futómű maradt változatlan, minden más átépítésre került. A szárny egy kicsivel hosszabb lett, a törzs pedig teljesen átépült a kabintetővel együtt.

Így már lényegesen jobban tetszik. Úgy látszik, ez a dolgok rendje nálam, az utóbbi időben minden modellnél csak átépítés után lettem vele elégedett. A Spitfire-rel egyelőre elégedett vagyok, remélem, az kivétel marad.

Családkép

Bár továbbra is tervezem, hogy építek, mostanában erre bevallottan kevés időm jutott. Addig is álljon itt egy családkép az elkészült modellekről.

Svájci, de nem sajt

Bár Magyarországon születtem, jelenleg Svájcban élek. Némileg furcsa, de a Bf-109G szolgált a magyar és a svájci légierőben is. Így aztán úgy döntöttem, építek egyet svájci színekben is. A gép majdnem azonos az előző változattal, lényegében csak a színek különböznek.

Még néhány kép a Flickr-en, mint mindig.

Messerschmitt: lehull a lepel

Kezdjük az új évet valami friss dologgal, és lássuk, miért is foglalkoztunk olyan sokat az elmúlt hetekben a Messerschmitt témával.

Egyszer régen már jómagam is próbálkoztam ilyesmivel. Az 2009-es változat erős kompromisszum volt: annak idején teljesen Lego Digital Designer-ben készült, a kockák pedig nagyrészt az akkor még létező gyári DesignByMe szűk választékából álltak össze. Ennek megfelelően a gép nagy része fekete lett, ebből a színből volt a legnagyobb a választék.

Itt volt az ideje hát, hogy nekifussak újból, és építsek egy igazi, vérbeli Puma-gépet.

Ez egy Messerschmitt Bf-109 G6-os "Gustav", a Magyar Király Légierőből, 1944-ből. Akkoriban a fekete alapon fehér kereszt volt a légierő gépeinek a hivatalos jele. A legendás "Pumák" rengeteg bevetést teljesítettek vele amerikai és szovjet gépek ellen.

Mivel más gépeket is tervezek építeni, fontos volt, hogy olyan léptéket válasszak, amely a többinek is jól áll majd. Nagy rajongója vagyok a "micro" gépeknek, de az igazság az, hogy egy vérbeli micro repülőn csak nagyon nagy vonalakban lehet eltalálni a gép alakját. Így aztán valamivel nagyobb léptékre váltottam, 1:48-ra. Ez még mindig kisebb, mint a többi Messerschmitt, egyedül Legohaulic gépe áll közel hozzá. Viszont szerettem volna a lehető legjobb alakot és színeket elérni, úgyhogy semmi más extra nincs rajta: nincs behúzható futómű (bár könnyen "röpképessé" tehető ha kivesszük) és nincs hely minifignek sem (bár nem áll messze tőle, egy minifig 1m 88 cm lenne a valóságban ilyen méretaránynál). 

Fontos döntés volt még a szárny. Szerettem volna a lehető legvékonyabbra, szerintem a vastag és szögletes szárnyú gépek nem annyira szépek. Most két lap van egymáson, ennél vékonyabbra már nem tudtam volna menni. A kontúr egy picit szögletes, de végső soron azt hiszem elég jól sikerült visszaadni a körvonalakat a szárnynál és a farokrésznél is.

Végeredményben elégedett vagyok vele. Azt hiszem, a méretarányhoz képest jól sikerült visszaadni a formát és a színeket.

További képek a Flickr-en, de szokásunkhoz híven felkerültek a Picasára is.

A Messerschmitt sztori, 2. rész

Maradjunk még mindig a Messerschmittek Bf-109-eseknél. Ahogyan a múlt héten ígértem, ezúttal különlegesebb modellek kerülnek terítékre.

locolson gépe nagyobb érezhetően nagyobb az eddigieknél, de egyből két különlegességgel is szolgál. A méret adta lehetőségekkel élve ezen a gépen behúzható futóművel találkozunk. Ez a megoldás gyakori nagyobb gépek esetén, de áttekintésünkben nem sok gép tudja. Van azonban ennél nagyobb meglepetés is: a forgó propeller. Ez bizony nem Photoshop: a gép elejében sikerült a motornak, a pilótafülke mögött pedig az elemnek helyet szorítani.

ABStract/ nem bíbelődött igazi kockákkal, számítógépen alkotta meg a gépet, egyből három különböző változatban. A behúzható futómű itt is megvan, csak nehezebb kézbe venni. A gép ezzel együtt nem rossz:

A következő alakjában szinte teljesen megegyezik, festése viszont a sivatagi változatokra jellemző homokszínű-zöld kombináció:

A harmadik gép viszont már jelentősen át lett építve, a fenti "Emil" változatokkal szemben ez egy "Friedrich", szintén sivatagi festéssel:

Lego pilot is számítógépen állt neki a sajátjának. Említésre méltó a propeller kialakítása, bár nem vagyok benne biztos, hogy ez az elem tényleg létezik átlátszóban. Ez a Messerschmitt éppen egy A-20-assal "végzett":

A válogatás végén pedig következzen a lehető legkisebb Bf-109-es tbone_tbl-től:

Jópofa a festés, a jellegzetes sárga orr és szárnyvégek egyből felismerhetővé teszik a gépet. Azt hiszem, ennél kisebbet lehetetlen lenne összehozni!

A Messerschmitt sztori, 1. rész

A múlt heti vonatok után pedig jöjjenek a repülők: ezúttal a Messerschmitt Bf-109 kerül terítékre. Ez a vadászgép a II. világháború egyik legjellegzetesebb repülője, a háború korai szakaszára jellemző német légifölény megtestesítője. Korai példányai már a spanyol polgárháborúban szererepeltek, hogy a "nagy" háborúban már harcedzetten vegyék fel a harcot az ellenséggel.

Ismertsége miatt az egyik legtöbbet épített LEGO repülő, számtalan változata található a neten. Most csak a legismertebbeket vesszük sorra, elsőnek a minifig méretűekkel kezdve, a következő részben pedig különlegesebb alkotások jönnek majd.

Itt van mindjárt LegoUli alkotása. Szerintem az egyik legjobban sikerült darab, az alkotó remekül eltalálta a repülő formáját elöl és hátul is. A futómű nem behúzható, de nagyon jól áll neki. A géphez jól illik a 9 bütyök átmérőjű háromágú propeller is:

eremms repülője is hasonló léptékben készült, szintén minifiggel a pilótafülképben. A színösszeállítás is hasonló, de a megvalósítás számos részletében különbözik: más a szárny, a propeller és a pilótafülke kialakítása is:

Opëx Røver gépe valamivel kisebb léptékben készült, mint az előzőek: a szárny hossza itt 14 bütyök, míg az előzőeken 16-17 bütyök körül alakult. A kialakítás ennek ellenére nem nevezhető elnagyoltnak, a farokrész például kitűnően sikerült. Az orrkúp és a futómű kialakítása nekem kevésbé tetszik, a színek viszont érdekesebbek:

Mai részünk végén pedig következzenek egy profi, Legohaulic alkotásai. Itt kiválóan nyomon követhető az evolúció is, hogyan lesz egy viszonylag amatőr alkotásból igazi mestermű.

Őszintén szólva az első alkotás folytatás nélkül nem került volna be ebbe a válogatásba. A modell hozza az eredeti gép alakját, de ezentúl semmi különös: nagy is, különösebben ötletes megoldások sincsenek rajta, a színek sem különösebben jók, a fényképről nem is beszélve. De kiváló alap a fejlődéshez:

Nem csoda, hogy a mester másodszor is nekifutott. A következő jóval kimunkáltabb, mint az előző: szebb a motor, a kabintető és úgy általában az egész gép kialakítása. A fenti többiek alkotásaihoz hasonlóan egy minifig is helyet kapott benne. Az egyetlen komoly hibának a zöld fényt lehet felróni - bal oldalon pirosnak kellene lennie. Ha még a kákán is csomót keresünk, az is feltűnik, hogy a gép viszonylag nagy, a szárny több, mint 20 bütyök hosszú, a minifig egy picit alulméretezettnek hat benne.

Így érezhette Legohaulic is, mert bármilyen jól sikerült is ez a változat, nekifutott harmadszor is. Az eredmény ez a gép lett, amely talán az egyik legismertebb darab az eddigiek közül:

A fentiekhez hasonlóan elfér benne a LEGO-pilóta, de a fentieknél sok szempontból különlegesebb. Először is, ez a legkisebb az összes közül: a szárny hossza alig több, mint 12 bütyök. A törzs teljes szélessége csak egy picivel több, mint 3 stud - azt hiszem, nem rossz teljesítmény a kis embernek helyet szorítani. További érdekesség a nem mindennapi színvilág: a szokásos szürke helyett remekül mutat a sötétdzöld-szürke kombináció. Ez egyerlen apróbb furcsaság a légcsavarkúp - ez kisebbnek hat a valóságosnál.

És hogy melyik a legjobb? Ez döntse el mindenki maga.

A következő héten különlegesebb modellekkel folytatjuk.

Messerschmitt Bf-109

Általában pacifista vagyok, de katonai repülőgépek lázba tudnak hozni. Ezt a repülőt régebben építettem, de még nem volt szó róla itt a blogon.

A cél egy második világháborús német Messerschmitt Bf-109G "Gustav" vadászgép megalkotása volt. Az eredeti repülő talán a legismertebb német vadászgép a korból, számos változata repült a Magyar Királyi Légierőben is, például a híres "Pumák" században.
A különlegessége, hogy mivel LDD-ben terveztem, a nagy részét meg lehet rendelni a neten a factory.lego.com-on. Néhány dolgot azért nem árt tudni:

• Sajnos Magyarországi címre nem lehet rendelni a factory.lego.com-ról. :( De a legtöbb EU-orszáhban működik a dolog. Az ára országtól függően körülbelül 60 EUR.
  
• Előfordul, hogy nem minden alkatrész elérhető. Ilyenkor a legjobb, ha letöltjük LDD fájlt, kicseréljük a kritikus alkatrészeket másra, és már rendelhető is.
  

A tervezés módja behatárolta a színeket is, ezért a gép színválasztása ... khm ... érdekes :) A nagyobb része fekete, mivel feketében elérhető a legtöbb Lego elem. Az orra alatt sárga, a német elitszázadok előtti tisztelgésként. A farkára pedig sikerült egy magyar zászlót rábiggyeszteni.

Miután megkaptam a Lego-tól, háromágú légcsavart építettem rá Technic alkatrészekből, illetve fő- és farokfutóművet is kapott.



A részletekhez érdemes belenézni az albumba.