- Klaus Dobisch: (gallery)
- Mike Psiaki (mpsiaki)
- HIEN (HIEN)
- Ralph Savelsberg (Mad Physicist)
2009. március 13., péntek
Lego repülők
A Brothers-bricken ismét tobzódnak a repülők, érdemes megnézni. Négy kiemelt szerző gallériája:
2009. március 11., szerda
Költözés (frissítve)
Új címre költöztünk. Nemrég észrevettem, hogy a kockak.hu még nem foglalt, és gondoltam, lecsapok rá, még ha kicsit kocka is. Minden más a régi. A címünk tehát:
http://www.kockak.hu/
http://www.kockak.hu/
2009. március 10., kedd
2009. március 7., szombat
Öt dolog, amit nem biztos, hogy tudsz az LDraw-ról
Gyerekként mindig arról álmodoztam, hogy egyszer majd annyi Legó-kockám lesz, hogy sosem fogy el építés közben. Ahogy telt az idő, lassan rájöttem, ez sosem fog sikerülni. Azért egy kis remény mégis van - ha az ember virtuális kockákból épít, azokból van elég.
A mai bejegyzés az LDraw programról szól, amellyel számítógépen építhetünk kedvünkre. Ez egy ingyenes program, amellyel a komoly 3D tervezőprogramokhoz hasonlóan építkezhetünk, csak éppen Lego kockákból. Valahogy így:
Az apropót az adja, hogy a héten a Brothers Brick blogon Matt Wagner, egy híres Lego építő osztott meg pár gondolatot "Öt dolog, amit nem biztos, hogy tudsz az LDraw-ról" címmel. Most ezek következnek szabad fordításban:
1. Az LDraw ingyenes. Bárki letöltheti és használhatja a leggyakrabban használt képkészítővel (POV-Ray) együtt. Induláshoz remek támpont ez a cikk: http://www.ldraw.org/Article126.html
2. Az LDraw-ban bármennyi alkatész szerepelhet, és mégsem akármennyi. Bárki, aki használta a programot ismeri a kiterjedt alkatrészkönyvtárat. Mivel az LDraw az elemeket nem a Lego cégtől licenszeli, minden egyes Lego-elemet önkéntesek terveznek. A munkájukért nem kapnak pénzt, ezért gyakran lassan haladnak vele. Az LDraw időnként fogja ezeket az elemeket és a hivatalos csomag részévé teszi, de ez a csomag az utóbbi 5 évben nem volt frissítve. Ezért aztán az utóbbi években megjelent elemek még nem részei az LDraw-nak. Ilyenek például az arckifejezéseket mutató Lego-emberke fejek.
3. Az LDraw használatának megvannak a saját kihívásai. Gravitációval és az elemek között fellépő feszültséggel nem kell foglalkozni: a program úgy teszi a kockákat a 3D térbe, hogy azok akár keresztezhetik is egymást. A virtuális építők ezt "lehetetlen építésnek" hívják. Ezért úgy tűnik, LDraw-ban építeni könnyebb, mint a valóságban. Ezzel szemben például a szögben álló elemek pontos elhelyezése komoly kihívást jelent. Összetett modelleket építésekor például gyakran bonyolult extra lépésekre van szükség, mint például a modell részeinek szerkesztése külön fájlban és a szögben álló elemek pontos illesztése.
4. Az LDraw modellek közzététele is kihívás, ami gyakran bonyolultabb, mint egy fénykép elkészítése. Az LDView nagyszerű program, amely tiszta képet készít a modellről másodpercek alatt. De ha valósághű képet szeretnénk, elengedhetetlen a POV-Ray, egy ingyenes sugárkövető (raytracing) program használata. A POV-Ray segítségével fényforrást, padlót és hátteret adhatunk a képhez. A POV-Ray ki tudja számolni például a kockák által egymásra vetett fényt is (radiosity), amely sokkal valósághűbbé teszi a képeket. Cserébe a kép kiszámolása órákat, esetleg több napot vehet igénybe. Remek útmutatók vannak a neten, például Koyan útmutatója.
5. A virtuális Lego és a valós Lego jól kiegészítik egymást. Például szeretnénk építeni valamit, de nincs meg hozzá az összes kockánk. LDraw-ban megrajzolhatjuk és megnézhetjük, hogy minden úgy illeszkedik, ahogy elképzeltük. Aztán a Bricklinken megvehetjük a hiányzó alkatrészeket (lásd Lego az Interneten). Vagy vegyünk egy másik példát: építünk egy nagyszerű modellt, de akkor jön egy verseny, amire mást kell építeni. Senki sem szeret új kockákat venni minden alkalommal, szóval mit lehet tenni? Megrajzolhatjuk a modellt LDraw-ban, és akkor örökre meglesz - a kockákat pedig használhatjuk másra. Köszönöm.
Mostantól aki a Brickshelf-en böngészve .LDR fájlokat talál, tudnia kell mi az :)
(A teljesség kedvéért megjegyzem, létezik egy hivatalos Lego építő program a Legótól, a Lego Digital Designer - arról majd máskor.)
A mai bejegyzés az LDraw programról szól, amellyel számítógépen építhetünk kedvünkre. Ez egy ingyenes program, amellyel a komoly 3D tervezőprogramokhoz hasonlóan építkezhetünk, csak éppen Lego kockákból. Valahogy így:
Az apropót az adja, hogy a héten a Brothers Brick blogon Matt Wagner, egy híres Lego építő osztott meg pár gondolatot "Öt dolog, amit nem biztos, hogy tudsz az LDraw-ról" címmel. Most ezek következnek szabad fordításban:
1. Az LDraw ingyenes. Bárki letöltheti és használhatja a leggyakrabban használt képkészítővel (POV-Ray) együtt. Induláshoz remek támpont ez a cikk: http://www.ldraw.org/Article126.html
2. Az LDraw-ban bármennyi alkatész szerepelhet, és mégsem akármennyi. Bárki, aki használta a programot ismeri a kiterjedt alkatrészkönyvtárat. Mivel az LDraw az elemeket nem a Lego cégtől licenszeli, minden egyes Lego-elemet önkéntesek terveznek. A munkájukért nem kapnak pénzt, ezért gyakran lassan haladnak vele. Az LDraw időnként fogja ezeket az elemeket és a hivatalos csomag részévé teszi, de ez a csomag az utóbbi 5 évben nem volt frissítve. Ezért aztán az utóbbi években megjelent elemek még nem részei az LDraw-nak. Ilyenek például az arckifejezéseket mutató Lego-emberke fejek.
3. Az LDraw használatának megvannak a saját kihívásai. Gravitációval és az elemek között fellépő feszültséggel nem kell foglalkozni: a program úgy teszi a kockákat a 3D térbe, hogy azok akár keresztezhetik is egymást. A virtuális építők ezt "lehetetlen építésnek" hívják. Ezért úgy tűnik, LDraw-ban építeni könnyebb, mint a valóságban. Ezzel szemben például a szögben álló elemek pontos elhelyezése komoly kihívást jelent. Összetett modelleket építésekor például gyakran bonyolult extra lépésekre van szükség, mint például a modell részeinek szerkesztése külön fájlban és a szögben álló elemek pontos illesztése.
4. Az LDraw modellek közzététele is kihívás, ami gyakran bonyolultabb, mint egy fénykép elkészítése. Az LDView nagyszerű program, amely tiszta képet készít a modellről másodpercek alatt. De ha valósághű képet szeretnénk, elengedhetetlen a POV-Ray, egy ingyenes sugárkövető (raytracing) program használata. A POV-Ray segítségével fényforrást, padlót és hátteret adhatunk a képhez. A POV-Ray ki tudja számolni például a kockák által egymásra vetett fényt is (radiosity), amely sokkal valósághűbbé teszi a képeket. Cserébe a kép kiszámolása órákat, esetleg több napot vehet igénybe. Remek útmutatók vannak a neten, például Koyan útmutatója.5. A virtuális Lego és a valós Lego jól kiegészítik egymást. Például szeretnénk építeni valamit, de nincs meg hozzá az összes kockánk. LDraw-ban megrajzolhatjuk és megnézhetjük, hogy minden úgy illeszkedik, ahogy elképzeltük. Aztán a Bricklinken megvehetjük a hiányzó alkatrészeket (lásd Lego az Interneten). Vagy vegyünk egy másik példát: építünk egy nagyszerű modellt, de akkor jön egy verseny, amire mást kell építeni. Senki sem szeret új kockákat venni minden alkalommal, szóval mit lehet tenni? Megrajzolhatjuk a modellt LDraw-ban, és akkor örökre meglesz - a kockákat pedig használhatjuk másra. Köszönöm.
Mostantól aki a Brickshelf-en böngészve .LDR fájlokat talál, tudnia kell mi az :)
(A teljesség kedvéért megjegyzem, létezik egy hivatalos Lego építő program a Legótól, a Lego Digital Designer - arról majd máskor.)
2009. március 2., hétfő
Lengyel Arany Pöcök 2008 Díjak
Lengyelországban szombaton adták át az Arany Pöcök 2008 díjakat. Számos kategóriában hirdettek eredményt, többek között dioráma, kis modell és mikroméretű modell. De engem, mint Technic rajongót, ezek nyűgöztek le igazán:
A Kamaz teherautó annyira valósághű, hogy csak közelebbről nézve tűnik fel, hogy Lego-kockákból van. A képre kattintva feltárul a teljes galéria. De ez a Star teherautó sem semmi:
A Kamaz teherautó annyira valósághű, hogy csak közelebbről nézve tűnik fel, hogy Lego-kockákból van. A képre kattintva feltárul a teljes galéria. De ez a Star teherautó sem semmi:
2009. február 22., vasárnap
Lego az Interneten
Ma egészen más legózni, mint 10-20 éve. Nemcsak azért, mert megnőttem, hanem mert elterjedt az Internet és számos weboldal jött létre, amik segítségünkre lehetnek. A www.lego.com ugye magától értetődő, de ott csak a most kapható készletek vannak felsorolva. Mit tegyünk, ha egy 20 évvel ezelőttiről szeretnénk többet megtudni?
Először is, ott vannak az adatbázis oldalak, ahol régi és modern készletekkel kapcsolatban szerezhetünk információkat:
Aztán ott a www.bricklink.com, ahol egyenként rendelhetünk a kedvenc kockáinkból. A BrickLink nem egyetlen webáruház, hanem egy portál, ami összeköti a kereskedőket és a vásárlókat világszerte. Sok kereskedő készleteit tartalmazza az EU-n belül is, pl. az Egyesült Királyságban vagy Franciaországban. A legtöbb kereskedő használt és új kockákat is árul, változó, hogy melyik van raktáron és milyen színben. (Idekívánkozik egy megjegyzés, hogy újabban közvetlenül a Legótól is lehet egyenként rendelni, de választékuk kisebb.)
Kockákat keresni a Peeron-on megismert cikkszám alapján lehet, vagy pedig kereshetünk közvetlenül a Peeron-on, és követhetjük a linket. Ez utóbbi annyival egyszerűbb, hogy egyből látszik, melyik kereskedő melyik országban van. Érdemes az EU-n belülről választani, akkor megússzuk a vámkezelést, és a rendelésünk már 2-4 nap múlva a postaládánkban lehet. A szállítási költség általában 5-10 USA dollár, érdemes ennek megfelelően kalkulálni.
A vásárláshoz általában szükség van Paypal-fiókra, amihez pedig hitelkártyára. A Paypal-regisztráció 2-3 napig tart, mert ráterhel egy kis összeget a kártyánkra, amit aztán visszaad. Ha ez megvan, akkor újabb 2-3 nap, mire pénzt tudunk a bankszámlánkról a PayPal-számlára utalni. Mindez bonyolultan hangzik, de a regisztrációt csak egyszer kell megcsinálni, és sok minden másra is használható (pl. hogy régi Legót vegyünk az EBay-en, de arról majd máskor).
Ha mindez megvan, összeállíthatjuk a rendelést, és már mehet is a dolog. Amíg a számlát meg nem kapjuk, adhatunk hozzá újabb elemeket is. Ha kifizettük Paypal-on, utána 3-4 nap a posta. Én eddig két kereskedőtől rendeltem (egy angol, egy francia, mindkettőtől angolul), és minden olajozottan működött. 2-3 nap csúszás előfordult, de mind a két kereskedő gyorsan és pontosan tájékoztatott emailben, és maximum egy fél napon belül válaszoltak minden kérdésre.
Jó vásárlást!
Először is, ott vannak az adatbázis oldalak, ahol régi és modern készletekkel kapcsolatban szerezhetünk információkat:
- A guide.ludnet.se oldalon megtudhatjuk, hogy például a 8480-as űrsikló készlet 1996-ban jelent meg, újkori ára 158 dollár, és 1366 kockát tartalmaz. Ezen kívül linkeket ad az építési útmutatóra és a kockák listájára, amelyek a következő weboldalra visznek.
- A www.peeron.com oldal is hasonló, az űrsiklóra keresve megkapjuk a kockák listáját. Az oldal a kockákról is részletes információkkal szolgál. A 2744-es cikkszámot viselő "Technic szárny hátsó" elemre kattintva például megtudhatjuk, hogy ez az elem a feketén és fehéren kívül milyen színekben létezett, és melyik készletekben szerepelt a történelem során. Jobb oldalon pedig látszanak a boltok, ahol darabonként lehet rendelni belőle - erre még visszatérünk egy kicsit lejjebb.
- A Peeron-ról kattintva is eljuthatunk a www.brickset.com oldalra. Itt a száraz tények helyett játékosok értékelésével találkozunk, kedvenc űrsiklónkat pl. 4.4 pontra értékelték (5-ből).
Aztán ott a www.bricklink.com, ahol egyenként rendelhetünk a kedvenc kockáinkból. A BrickLink nem egyetlen webáruház, hanem egy portál, ami összeköti a kereskedőket és a vásárlókat világszerte. Sok kereskedő készleteit tartalmazza az EU-n belül is, pl. az Egyesült Királyságban vagy Franciaországban. A legtöbb kereskedő használt és új kockákat is árul, változó, hogy melyik van raktáron és milyen színben. (Idekívánkozik egy megjegyzés, hogy újabban közvetlenül a Legótól is lehet egyenként rendelni, de választékuk kisebb.)
Kockákat keresni a Peeron-on megismert cikkszám alapján lehet, vagy pedig kereshetünk közvetlenül a Peeron-on, és követhetjük a linket. Ez utóbbi annyival egyszerűbb, hogy egyből látszik, melyik kereskedő melyik országban van. Érdemes az EU-n belülről választani, akkor megússzuk a vámkezelést, és a rendelésünk már 2-4 nap múlva a postaládánkban lehet. A szállítási költség általában 5-10 USA dollár, érdemes ennek megfelelően kalkulálni.
A vásárláshoz általában szükség van Paypal-fiókra, amihez pedig hitelkártyára. A Paypal-regisztráció 2-3 napig tart, mert ráterhel egy kis összeget a kártyánkra, amit aztán visszaad. Ha ez megvan, akkor újabb 2-3 nap, mire pénzt tudunk a bankszámlánkról a PayPal-számlára utalni. Mindez bonyolultan hangzik, de a regisztrációt csak egyszer kell megcsinálni, és sok minden másra is használható (pl. hogy régi Legót vegyünk az EBay-en, de arról majd máskor).
Ha mindez megvan, összeállíthatjuk a rendelést, és már mehet is a dolog. Amíg a számlát meg nem kapjuk, adhatunk hozzá újabb elemeket is. Ha kifizettük Paypal-on, utána 3-4 nap a posta. Én eddig két kereskedőtől rendeltem (egy angol, egy francia, mindkettőtől angolul), és minden olajozottan működött. 2-3 nap csúszás előfordult, de mind a két kereskedő gyorsan és pontosan tájékoztatott emailben, és maximum egy fél napon belül válaszoltak minden kérdésre.
Jó vásárlást!
2009. február 21., szombat
Repülő, csillagmotorral
Ígéretemhez híven építettem egy repülőt a csillagmotor köré. Nem akartam túlkomplikálni, úgyhogy egy kétüléses oktatórepülőgép lett belőle. A botkormány az elvárható módon működik, vagyis előre-hátra mozgatásra a vízszintes vezérsík mozog, balra-jobbra pedig a csűrők. A svédcsavar a dologban, hogy kettő van belőle, természetesen egyszerre mozognak. A kerekek rugóznak, és a kabintető is nyitható. Egy rugó támasztja a magasban, amikor nyitva van. Mondjuk elegánsabb lett volna csillapított rugót beletenni, de sajnos túl sok helyet foglalt volna, és már így is majdnem leesik a polcról :)
Több kép az albumban. Videó pedig itt:
Több kép az albumban. Videó pedig itt:
2009. február 17., kedd
Lego építészet
Tutuka blogján gyakran szerepelnek bájos alkotások. Bevallom, engem inkább a mozgó dolgok hoznak lázba, de a most bemutatott Lego készletek annyira beletalálnak, hogy még nekem is tetszenek :) A Lego Architecture sorozat részeként most már négy készlet elérhető:
- 21000 Sears Tower (sokáig a világ legmagasabb épülete volt)
- 21001 John Hancock Center (elkészültekor Chicago legmagasabb épülete)
- 21002 Empire State Building (New York legmagasabb felhőkarcolója)
- 21003 Space Needle (Seattle legjellegzetesebb tornya)
2009. február 12., csütörtök
Pneumatikus motor
Kevésbé műértőktől néha kapok olyan kérdést, hogy tulajdonképpen mi értelme is van annak, hogy tolom az autót és a dugattyúk mozognak - az ő szemükben ez elég messze áll a motor fogalmától. Nos, íme valami, ami alighanem az ő szemükben is motornak számít, a pneumatikus motor. A bemenet sűrített levegő, a kimenet pedig forgómozgás.
Létezik három- és négyhengeres, V6-os, V8-as, stb. És hogy mire használható? Hát erre:
Aki többet szeretne tudni, javasolom a ezt a YouTube csatornát vagy a http://www.lpepower.com weboldalt, sok kép, videó és műszaki adat van rajta. Részletes leírás nincs, viszont cserébe megvehető az egész kompletten, jó drágán: a soros 3-mas 130 Eurótól indul.
Létezik három- és négyhengeres, V6-os, V8-as, stb. És hogy mire használható? Hát erre:
Aki többet szeretne tudni, javasolom a ezt a YouTube csatornát vagy a http://www.lpepower.com weboldalt, sok kép, videó és műszaki adat van rajta. Részletes leírás nincs, viszont cserébe megvehető az egész kompletten, jó drágán: a soros 3-mas 130 Eurótól indul.
2009. február 1., vasárnap
Csillagmotor - valami mocorog
Megvannak a speciális alkatrészek, úrrá lettem a logisztikai problémán, és még időt is sikerült szakítani frissen született: jelentem, kész az első prototípus. Az előző részből ismerős hathengeres elrendezésű és betula megoldásán alapul.
Akad azért néhány különbség is (a színeken kívül, persze). Például a betula-féle megoldásban egyik dugattyú sincs fixen a tárcsához rögzítve (lásd az animációt). Ez a gyakorlatban nekem gondot okozott, főleg a forgásirányt váltogatva hajlamos volt kicsit beszorulni, megakadni. A saját prototípusomban az egyik dugattyú rögzítve van, így nagyon simán jár és sosem akad.
A másik, hogy a betula-féle megoldásban az egyik oldalon egy fogaskerék tartja a főtengelyt a sima dugattyúknál használt fél pöckös eltolás helyett. Én inkább kihagytam a fogaskereket és mind a két oldalon a megszokott megoldást választottam, mégha emiatt az egész motor egy kicsit hosszabb is lett.
És hogy milyen működés közben? Hát ilyen:
Már csak egy repülőt kell hozzá építeni... (Több kép az albumban.)
Akad azért néhány különbség is (a színeken kívül, persze). Például a betula-féle megoldásban egyik dugattyú sincs fixen a tárcsához rögzítve (lásd az animációt). Ez a gyakorlatban nekem gondot okozott, főleg a forgásirányt váltogatva hajlamos volt kicsit beszorulni, megakadni. A saját prototípusomban az egyik dugattyú rögzítve van, így nagyon simán jár és sosem akad.
A másik, hogy a betula-féle megoldásban az egyik oldalon egy fogaskerék tartja a főtengelyt a sima dugattyúknál használt fél pöckös eltolás helyett. Én inkább kihagytam a fogaskereket és mind a két oldalon a megszokott megoldást választottam, mégha emiatt az egész motor egy kicsit hosszabb is lett.
És hogy milyen működés közben? Hát ilyen:
Már csak egy repülőt kell hozzá építeni... (Több kép az albumban.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)