2009. március 7., szombat

Öt dolog, amit nem biztos, hogy tudsz az LDraw-ról

Gyerekként mindig arról álmodoztam, hogy egyszer majd annyi Legó-kockám lesz, hogy sosem fogy el építés közben. Ahogy telt az idő, lassan rájöttem, ez sosem fog sikerülni. Azért egy kis remény mégis van - ha az ember virtuális kockákból épít, azokból van elég.

A mai bejegyzés az LDraw programról szól, amellyel számítógépen építhetünk kedvünkre. Ez egy ingyenes program, amellyel a komoly 3D tervezőprogramokhoz hasonlóan építkezhetünk, csak éppen Lego kockákból. Valahogy így:


Az apropót az adja, hogy a héten a Brothers Brick blogon Matt Wagner, egy híres Lego építő osztott meg pár gondolatot "Öt dolog, amit nem biztos, hogy tudsz az LDraw-ról" címmel. Most ezek következnek szabad fordításban:

1. Az LDraw ingyenes. Bárki letöltheti és használhatja a leggyakrabban használt képkészítővel (POV-Ray) együtt. Induláshoz remek támpont ez a cikk: http://www.ldraw.org/Article126.html

2. Az LDraw-ban bármennyi alkatész szerepelhet, és mégsem akármennyi. Bárki, aki használta a programot ismeri a kiterjedt alkatrészkönyvtárat. Mivel az LDraw az elemeket nem a Lego cégtől licenszeli, minden egyes Lego-elemet önkéntesek terveznek. A munkájukért nem kapnak pénzt, ezért gyakran lassan haladnak vele. Az LDraw időnként fogja ezeket az elemeket és a hivatalos csomag részévé teszi, de ez a csomag az utóbbi 5 évben nem volt frissítve. Ezért aztán az utóbbi években megjelent elemek még nem részei az LDraw-nak. Ilyenek például az arckifejezéseket mutató Lego-emberke fejek.

3. Az LDraw használatának megvannak a saját kihívásai. Gravitációval és az elemek között fellépő feszültséggel nem kell foglalkozni: a program úgy teszi a kockákat a 3D térbe, hogy azok akár keresztezhetik is egymást. A virtuális építők ezt "lehetetlen építésnek" hívják. Ezért úgy tűnik, LDraw-ban építeni könnyebb, mint a valóságban. Ezzel szemben például a szögben álló elemek pontos elhelyezése komoly kihívást jelent. Összetett modelleket építésekor például gyakran bonyolult extra lépésekre van szükség, mint például a modell részeinek szerkesztése külön fájlban és a szögben álló elemek pontos illesztése.

4. Az LDraw modellek közzététele is kihívás, ami gyakran bonyolultabb, mint egy fénykép elkészítése. Az LDView nagyszerű program, amely tiszta képet készít a modellről másodpercek alatt. De ha valósághű képet szeretnénk, elengedhetetlen a POV-Ray, egy ingyenes sugárkövető (raytracing) program használata. A POV-Ray segítségével fényforrást, padlót és hátteret adhatunk a képhez. A POV-Ray ki tudja számolni például a kockák által egymásra vetett fényt is (radiosity), amely sokkal valósághűbbé teszi a képeket. Cserébe a kép kiszámolása órákat, esetleg több napot vehet igénybe. Remek útmutatók vannak a neten, például Koyan útmutatója.

5. A virtuális Lego és a valós Lego jól kiegészítik egymást. Például szeretnénk építeni valamit, de nincs meg hozzá az összes kockánk. LDraw-ban megrajzolhatjuk és megnézhetjük, hogy minden úgy illeszkedik, ahogy elképzeltük. Aztán a Bricklinken megvehetjük a hiányzó alkatrészeket (lásd Lego az Interneten). Vagy vegyünk egy másik példát: építünk egy nagyszerű modellt, de akkor jön egy verseny, amire mást kell építeni. Senki sem szeret új kockákat venni minden alkalommal, szóval mit lehet tenni? Megrajzolhatjuk a modellt LDraw-ban, és akkor örökre meglesz - a kockákat pedig használhatjuk másra. Köszönöm.


Mostantól aki a Brickshelf-en böngészve .LDR fájlokat talál, tudnia kell mi az :)

(A teljesség kedvéért megjegyzem, létezik egy hivatalos Lego építő program a Legótól, a Lego Digital Designer - arról majd máskor.)

3 megjegyzés:

  1. Király a galléria, le is blogoltam :) Tehetek a blogbejegyzésbe a képeid közül?

    VálaszTörlés
  2. Egészen nyugodtan. Igazából ha valakitől engedélyt kellene kérni, az a LEGO maga lenne, mivel hivatalos modelleket építettem meg.

    VálaszTörlés
  3. Ezzel az LDraw-val lehet mozgó alkatrészeket csinálni?

    VálaszTörlés